A gyulai Vár
A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára, melynek 24 kiállítótermében közel hét évszázad történetét járhatják végig a látogatók. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra. Építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az ún. Kerecsényi-kapu közelében található kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek.
A város az 1566-os ostrom után 129 évig állt török hódoltság alatt, kiűzetésükre 1695-ben került sor. Az elkövetkezőkben – Harruckern János idejében – a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltári és a megyegyűlések terme volt. A gótikus téglavár 2005-től újra élettel telik meg: a látogatók a vármúzeumban megismerkedhetnek a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a középkori jegyeket magán viselő borozóban a kulináris élvezeteknek hódolhatnak, a lovagterem – a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat – pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhető.
A többfunkciós műemlék kőszínházként is működik, hiszen az 1964 óta működő Gyulai Várszínház előadásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.
